Hajdúszoboszló
árosunk
 
Hajdúszoboszló az Alföld északkeleti részén található, Budapesttől 200 kilométerre keleti irányban, Debrecentől 20 kilométernyire délnyugaton.
Határában három tájegység érintkezik egymással: észak-északkeletről a Hajdúhát, észak-északnyugatról a Hortobágy és délről a Nagy-Sárrét, illetve a Berettyó vidéke.
 
A hajdúk bejövetele
Hajdúszoboszló hajdúk
Pillantás a múltba
 
Történeti adatokból, szórványleletekből, az utóbbi évek régészeti feltárásaiból tudjuk, hogy az Alföldnek ez a része a népvándorlás korában is lakott volt. A természeti adottságok és a kereskedelmi utak találkozása miatt hunok, vandálok, gepidák, gótok, avarok stb. sűrűn váltogatták itt egymást.
Az Árpád-kor első szakaszában népes településekkel rendelkezett ez a környék. Szoboszló első írásos említése 1075-ből származik, amikor I. Géza az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.
 
Bocskai adománylevele
Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 2-án kelt címeres adománylevelével 700 lovashajdúnak adott otthont a krími tatárok által elpusztított Szoboszló helyén. A település szláv eredetű neve ezért egészült ki a "hajdú" előtaggal. De "Hajdúszoboszló" formájában csak a XIX. században terjedt el.
A város a XX. sz. első harmadáig élte a földművelő, pásztorkodó hajdúsági kisvárosok küzdelmes, megszokott életét. 1925. október 26-tól, a hévíz feltörésével kezdődött el a fellendülés. A gyógyvíz mind nagyobb szerepet kapott. Elkezdődött a fürdővárossá fejlődés, de a mezőgazdaság ezután is megőrizte jelentős szerepét, és ezt a másik kincs, a földgázmező feltárása sem szüntette meg.
 
Az egészséges élet csak három szó:
gyógyvíz, napfény, Hajdúszoboszló!
 
Az ideutazónak mindig nagy esélye van arra, hogy jó időt fogjon ki. Hiszen 30-40 csupán a téli napok száma 0 °C átlaghőmérséklettel, és 80-85 a nyári napok száma, amikor a hőmér-séklet átlaga 25 °C.
Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági területeken, a gázmezőkön és a gyógyvízen kívül a bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a kétezer órát. Hajdúszoboszló tehát Magyarország egyik legnaposabb tájegysége! Az uralkodó szélirány északnyugati. A fürdő és parkosított környékének mikroklímája pedig gyorsítja a gyógyulást levegőjének jódos, sós páratartalmával.
 
Városnéző séta
 
Pávai mellszobra
Induljunk városnéző sétára az autóbusz-állomás szomszédságától, ahol a fürdő-park szélén virágos, idilli környezetben áll Pávai Vajna Ferencnek, a gyógyvíz megtalálójának mellszobra!
Innen vonzza a tekintetet a Gyógyfürdő megújult épületének pazar külsejű homlokzata. A strand impozáns bejárat-ánál meg kell állni egy órára, hogy a sok látnivaló élményként maradjon meg a lelkünkben.
A gyógyfürdő bejárata
Hajdúszoboszló érdekességek
A harangház
Az első nevezetesség a Rácz Zoltán építész által emelt Harangház, ahol Oborzil Editnek, a városunkban született iparművésznek és férjének, Jeney Tibornak a különleges harang-gyűjtemény-adománya nézhető meg. A művészi kivitelű mintegy félszáz harang különleges alumínium ötvözet-ből készült. A "békeharangok" a zengő-csengő hangzásukat a köpeny-
A legnagyobb
ükbe hasított különböző réseknek köszönhetik. A világszabadalomként jegyzett műalkotások szépségeit növelik a környezetükben kialakított folyócskák, a kis tó, a sziklakert, a magyarság történelmével, mondavilágával kapcsolatos jelképek (pl. turulmadár, életfa, csodaszarvas) és a fából faragott totemoszlopok.
 
Emlékoszlop
Miután meghallgattuk a harang-játékot, frissítsen fel bennünket a szökőkút vizének csobogása! Aztán járjuk körbe a domborművekkel díszített történelmi emlékoszlopot, amit 1975-ben településünk első írásos említésének 900. évforduló-jára állítottak! A dombormű egy részlete Bocskait és hajdúit ábrázolja.
Szökőkút hátterében a harangház
 
Szerelemkút
Elindulván a város felé, balról kortyoljunk egyet a "szerelem kútjából", majd jobbról vessünk egy pillantást Szabó László szoboszlói születésű, európai hírű szobrász-művésznek "A növekedés szimbóluma" című modern szobrára!
A teljes környéket pedig a Szent István Park öleli fel, ahol 100 éves tölgyfák árnyékában pihenhetünk, énekesmadarak százait hallgatva.
A növekedés szobra
 
"Repülő halak"
A Szilfákalja úton gyorsan az eleven színezéssel megfiatalított kultúrház-hoz érünk, amit jobbról körbeölel a 2001 szeptemberében felavatott millenniumi szoborpark. Itt jelenleg két műalkotásban gyönyörködhet-ünk, Szabó László "Repülő halak" és Győri László "Kútfők" című alkotásában. Ez a park évről évre új alkotással bővül majd.
"Kútfők"
 
II. vh. emlékmű
A tágas főtéren az első látnivaló a II. világháborús emlékmű. Aztán a tér közepén álló Bocskai-lovasszobor következik.
A Kálvin tér sarkán áll a XV. századi alapokra épült református templom.
A templomkertben látható Gönczy Pálnak, az újabb kori magyar pedagógia reformerének bronz mellszobra, majd pár lépésnyire az első világháborús emlékmű. A templom mellett húzódó erődmaradvány a város legbecsesebb műemléke.
Bocskai szobor
 
Református templom
Gönczy Pál mellszobra
I. vh. emlékmű
 
Erődmaradvány
Római katolikus templom
Görög katolikus templom
Hajdúszoboszló látványosságok
Hajdúszoboszló, Beke u. 2. Telefon: +36-70-612-1023, Email: info@apartmanvar.hu